Így védekezzünk olcsón a meleg ellen!

Az elmúlt napokban már igazán nyári meleg volt, és ha hinni lehet a jóslatoknak, akkor forró hetek és hónapok elé nézünk, így aztán nem mindegy, hogyan tudunk kellemes hűvösséget teremteni otthonunkban, lehetőleg anélkül, hogy egész nap menne a klíma, ami nem csak drága mulatság, de a környezetünknek sem tesz jót. Ma erre adok pár tippet.

haz_arnyek.jpg

Ismét forró nyár elé nézünk (ha lehet hinni az előrejelzéseknek, amelyek persze hosszú távon nem feltétlenül megbízhatóak, de az elmúlt évek trendje is hőséget ígér), márpedig ilyenkor valahogyan meg kell oldani a meleg elleni védekezést.

A leginkább kézenfekvő megoldás persze a légkondi, de most ezt vessük el: egyrészt azért, mert nem túl környezetbarát, másrészt azért mert sokkal olcsóbb megoldások is vannak, koncentráljunk inkább ezekre!

Azt azért nem árt tudni, hogy nyaranta energiafelhasználásunk mintegy 10 százalékát léghűtésre használjuk, ami különösen a nagyvárosok fogyasztását löki meg, tehát nem kis tételekről van szó, ráadásul nem is nevezhető tartós megoldásnak.

De milyen irányba induljunk el? Mondjuk a mediterrán országok felé, hiszen ha valakinek van gyakorlata a hőség kezelésében, akkor azok az olaszok, görögök, spanyolok.

Nyilván sokan nyaraltunk már tengerparton, és ha megpróbálunk visszaemlékezni az ott tapasztaltakra, akkor nagyjából láthatjuk, milyen technikákat használnak – és ami külön érdekes, hogy egyszerre több árnyékolót is bevetnek. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, melyek lehetnek ezek!

Árnyékolás – redőnytől a reluxáig

Ha valamit kint akarunk tartani, akkor ne engedjük be. Ez persze egyszerűnek hangzik - és tulajdonképpen az is. Az otthonunk esetében a „nem beengedés” például az árnyékolás, de itt sem mindegy, hogyan csináljuk.

Az árnyékolás lényege, hogy a napsugárzásnak csak egy kis része jut be a lakásba, házba, mert a szerkezet a nagyját vagy visszaveri, vagy elnyeli. Az előbbi az ideális eset, de nincs olyan rendszer, ami minden sugárzást visszaverne, ezért érdemes a külső térben elhelyezni az árnyékolót, hiszen ha bentre tesszük, akkor az elnyelt hővel a helyiséget melegíti.

Az ablakra elhelyezett árnyékoló lehet fix, elmozdítható vagy elforgatható, szerkezete szerint pedig táblás, lamellás, redőny, reluxa, és még sorolhatnám. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya is, és őszintén szólva ízlés dolga is a választás (én például nem szeretem a teljes sötétséget, így ez nálam kizáró ok).

A növényzet

Őszintén szólva nekem ez a kedvenc megoldásom, mert nem csak hatékony, de szép és természetes is. Nálunk a kertben összefüggő tujasor álldogál, ami rendkívül hatékonyan hűti a ház alsó szintjét (persze nem csak ezért, de nyáron több fok különbség is van a földszint és az emelet között, olyan is előfordul, hogy inkább lent alszik a család), de nem csak a tuja jelenthet megoldást, hanem a futónövények is.

Sajnos az örökzöldnek vannak hátrányai, elsősorban az, hogy télen ugyanúgy árnyékolnak, amikor pedig szerencsésebb lenne, ha besütne az a kevés nap – ezért saját tapasztalatból is azt tanácsolom, hogy inkább lombhullató növényzetet válasszanak.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a növényzetes árnyékolás másik hátránya a fű, ami így a kert bizonyos részein nem jut napfényhez – mi évek óta szenvedünk ezzel és nem egy nagyon jó élmény.)

Mindenesetre ha jó növényzetet választunk, az inkább áldás, hiszen nem csak leárnyékolja az épületet, a talajt (ami így nem melegszik fel), de a port is megköti és a fotoszintézis során kibocsátott víz párolgása hűti is a környezetet.

Gondolkodjunk előre! Az épületszerkezet kérdése

Az eddig leírtak kivétel nélkül utódlagos megoldások, nagyon hasznosak, ha már kész helyzet elé állított minket az élet (mi például kész házat vettünk, tehát a meglévő adottságokat kellett minél jobban kihasználni).

Azonban ha még csak most tervezzük leendő otthonunk, ne felejtsük el, hogy vannak olyan épületszerkezeti megoldások, melyek nagyban megkönnyíthetik az életünket ezen a téren is.

Alkalmazhatunk nagy hőtároló képességű szerkezeteket, esetleg kéthéjú, átszellőztetett falat és tetőt – utóbbit gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy szellőztetett napernyőt (rendben, kell hozzá egy kis fantázia, de rendkívül hasznos megoldás).

Az üvegfelületekkel érdemes vigyázni (erről a legutóbbi posztban is írtam), mert amit nyerünk a réven, azt elveszíthetjük a vámon, azaz egy rossz döntéssel könnyen nem kívánt klímát teremthetünk az otthonunkban. Ha viszont odafigyelünk és mondjuk átszellőztetett homlokzatburkolatként alkalmazzuk, akkor sok örömünk lesz benne.

Ha még építkezés előtt állunk, nagyon fontos a megfelelő falszerkezet és technológia kiválasztása, ebben a kérdésben is érdemes szakember segítségét kérni.

Itt is igaz, hogy az olcsóbb nem feltétlenül kerül kevesebbe (például ilyen szempontból a könnyűszerkezetes rendszerekkel sokkal nehezebben és drágábban tudjuk otthonunk klímáját beállítani), és senki sem szeretne évtizedekig komoly összegeket fizetni azért, hogy kellemes hűvös legyen nyáron is a házában.

Szellőztetés

Végül pár gondolat még a szellőztetésről, ami egész évben fontos, de nyáron különösen. Meglepően sokat segít az, ha a forró nyári napokon éjszaka nyitva tartjuk az ablakokat (természetesen a biztonságra messzemenőkig figyelve!), mert ezzel át tudjuk szellőztetni a napközben felmelegedett szerkezeteket.

Napközben viszont lehetőleg ne szellőztessünk a napos oldalon, mert azzal csak a forróságot engedjük be, illetve árnyékoljuk le az ablakokat – de erről már beszéltem a poszt elején.

A fentiek mellett persze még számtalan módszer létezik, de azért remélem, sikerült pár hasznos tippet adni a közelgő forróság előtt.