Hogyan lakjunk nagyon olcsón?

Egy dolog megépíteni egy házat, egy másik pedig beköltözés után szembesülni a fenntartás költségeivel.Többször is foglalkoztam már a nulla energiaigényű házzal (például itt és itt olvashattok róla), ma pedig azt járom körbe, hogy mi mindenre érdemes figyelni, ha ilyen házat szeretnénk magunknak.

hogyan_lakjunk_nagyon_olcson.jpg

Mivel a nulla energiaigényű házak lényege, hogy minél jobban ki tudják használni a napsugárzás energiáját, ezért már a telek vásárlásánál és a ház tájolásánál érdemes figyelni arra, hogy lehetőleg minél több napsugárzás érje az ablakokat.

Szép dolog tehát az árnyas kert, kellemes lehet reggel egy közeli hegy vagy domb látványára ébredni, de ha ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nap egy jelentős részében árnyékban van a ház, akkor lőttek a nulla energiaigénynek. (Ennél azért Magyarországon általánosabb problémát jelenthetnek az árnyékot vető szomszédos épületek, szóval figyeljünk rá!)

Érdemes tehát déli tájolású, nem árnyékolt építési telket keresni. Elvileg az ilyesmire már figyelnek a települések is, amelyek ennek megfelelően alakítják a rendezési terveket, más kérdés, hogy sok helyen ezt nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megoldani a már kialakult utcahálózat miatt.

A falak és a forma

Megvan tehát a telek, indulhat az építkezés! Arról már legutóbb írtam, hogy érdemes olyan falazóelemet választani, ami homogén anyagból készül, így nem kell külön hőszigetelni, ráadásul könnyen és gyorsan beépíthető. (Ilyen például az Ytong Lambda 50 centi vastagságú falazóeleme).

A nulla energiaigényű ház ugyanis akkor a leghatékonyabb, ha minimálisra tudjuk csökkenteni a hőveszteségét, mivel pedig a hő leadása az épület külső felületén történik, logikus, hogy ezt a felületet érdemes minimalizálni.

Miután Magyarországon csak minimális (ez kb. 10 százalékot jelent) eltérés van a napsugárzás eloszlásában, így gyakorlatilag bármelyik régióban építkezhetünk, de érdemes észnél lenni, mert egy rossz tájolással akár 10-15 százalék energiát is veszíthetünk (pontosabban nem nyerhetünk meg, azaz ennyivel kevesebb energiát tud felvenni az épület).

Az optimális tömegválasztás miatt is sok a kockaforma a passzívházak között, de figyeljünk arra, hogy dél felé „nyissuk ki” az épületet (azaz ott legyen a nagyobb felület), míg észak felé „zárjunk”, hogy minél kisebb legyen a veszteség.

A nyitás magasabb falakat, tágasabb homlokzatokat és nagyobb ablakfelületeket, a zárás pedig értelemszerűen kicsi ablakokat (ha egyáltalán...), zártabb, akár a földig lenyúló tetőt jelent a gyakorlatban. Az is logikus, hogy a fűtetlen helyiségeket (tároló, garázs) akár hőszigeteléssel, akár fizikailag is leválasztjuk a főépületről.

A helyiségek és a nyílászárók

Nyilván senkit nem lep meg, hogy mivel a déli oldalon vannak a nagyobb ablakfelületek, így oda kerülnek a tágasabb helyiségek, például a nappali és a lakószobák, amiből az is következik, hogy északra tervezzük a mellékhelyiségeket, a kamrát, és a fürdőszobát.

Ha már a nyílászáróknál járunk, azt se felejtsük el, hogy a nagy üvegfelülettel együtt jár a rosszabb hőszigetelés is, azaz amit nyerünk a vámon, könnyen elveszíthetjük a réven - magyarán egy rendkívül kényes (és jól megtervezett) egyensúlyt kell tartani a napnyereség és a hőveszteség között.

Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennék a szakmába, az ablakok távtartói például nagyon komoly hőhidat jelentenek, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül a számítás során sem – erre a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanulmánya is felhívja a figyelmet.

Így aztán hőszigetelés szempontjából az a jó megoldás, ha az üveget (legalább 2 centi mélyen) besüllyesztjük az ablakszárnyba. A rögzítéskor fontos szempont a légtömörség biztosítása – és még számtalan hasonló tényezőt kell figyelembe vennünk, ezekbe most mélyebben nem mennék bele, csak érzékeltetni szerettem volna, milyen bonyolult folyamatról van szó.