Megugrott a külföldi ingatlanvásárlók száma

Méghozzá nem is kicsit, hiszen a Miniszterelnökség legfrissebb adatai szerint egy év alatt másfélszeresére nőtt a magyar ingatlanpiacban jó (befektetési) lehetőséget látó külföldiek száma. Ráadásul ebben az adatban az uniós állampolgárok (köztük akár a tartósan külföldre költözött magyarok) nem is szerepelnek.

flat.jpg

Kínaiak, oroszok, ukránok, izraeliek – ők a leglelkesebb külföldi ingatlanvásárlók Magyarországon, legalábbis ha az Európai Unión kívüli országokat nézzük. A tendencia a Miniszterelnökség adatai szerint elgondolkodtató: míg két éve 1815 külföldi vett házat vagy lakást Magyarországon, addig tavaly már 2708-an voltak, ami körülbelül ötven százalékos emelkedés.

Ráadásul mint említettem, nem számolták bele az uniós állampolgárokat, ők ugyanis a közösségi jognak köszönhetően teljesen szabadon vásárolhatnak lakóingatlant – éppenséggel másoknak sem lehet olyan bonyolult a fentiek szerint...

Érdekes, hogy a külföldieket nem a nyaralók, hétvégi házak érdeklik, kifejezetten a lakóházakra és lakásokra mentek rá. Nem meglepő, hogy Budapest a legnépszerűbb, majd Zala, Pest és Győr-Moson-Sopron megye következik (speciel én a Balaton környékét vonzóbb helyszínnek gondoltam volna, de ezek szerint nem így van – vagy csak ott inkább uniós állampolgárok, mondjuk nyugdíjasok, vásárolnak).

Megduplázódó kínaiak, kevesebb orosz

Ami a tendenciákat illeti, úgy tűnik, a kínaiak felfedezték maguknak Magyarországot, mert ugyan a tavaly általuk megvásárolt 641 ingatlan nyilván nem mérhető néhány nyugat-európai ország számaihoz, de majdnem a duplája az egy évvel korábbi adatnak. A magam részéről kíváncsian várom, hogy folytatódik-e ez a folyamat idén is.

A többiek közül az oroszok darabra kevesebb ingatlant vásároltak, de a különbség csekély (236 helyett 219 adásvétel). A képzeletbeli dobogóra még az ukránok fértek fel 174 vásárlással, a többiek (izraeliek, ameriakaiak, egyiptomiak, törökök, szírek) már olyan elenyésző számban vettek ingatlant a fővárosban, hogy nem is érdemes kiírni a számokat.

Azt, hogy főleg befektetési célt szolgálnak ezek a vásárlások, az is bizonyítja, hogy főleg a 40-60 négyzetméteres, jól ki- (és később el-)adható lakások mennek, és arra is volt már példa, hogy egyetlen befektető tucatnyit vásárolt belőlük. Ahogy korábban már mi is írtunk róla, a nagyvárosokban mennek felfelé az ingatlanárak, így nem csoda, hogy sokan befektetésben gondolkodnak. 

Ahogyan korábban arról is sok cikk szólt, hogy nem könnyű albérletet találni, például a fővárosban, az árak is elszabadultak, annyian beszálltak a rövidtávú lakáskiadás bizniszbe (Airbnb). Nem meglepő, hogy ebben külföldiek is fantáziát látnak.

Az Otthontérkép vezető elemzője a Magyar Nemzetnek azt mondta, nem szabad elfelejtkezni a tartósan külföldön élő magyarokról sem, akik szintén előszeretettel vásárolnak, viszont a statisztikákban nem nagyon jelennek meg. Ditróy Gergely szerint ha minden uniós állampolgárt figyelembe vennénk, akkor ők összesen az ingatlanvásárlások 5-10 százalékát adnák.