Kettészakadt az ország

A legfrissebb adatok szerint nemes egyszerűséggel két részre szakadt a magyar ingatlanpiac: az egyik oldalon vannak az elmúlt hónapok nyertesei, a főváros és a megyeszékhelyek, a másik oldalon viszont a kisebb települések még mindig zuhanórepülésben próbálnak megkapaszkodni. Nagy kérdés, sikerrel járnak-e. 

csaladi_haz_image2.jpg

Ahogy mondani szokták, van egy jó hírem, meg egy rossz. Utóbbival kezdem, hogy túl legyünk rajta: a kisebb településen élők ingatlanainak ára még mindig nem éri el a 2010-es szintet, és bár a helyzet jobb, mint az előző években, de sehol sincs a megyeszékhelyekhez és (főleg) Budapesthez képest.

A használt lakások átlagára mostanra elérte a 11,3 millió forintot, ami egymillió forintos emelkedés 2014-hez képest, és talán senkit sem fog meglepni, hogy Budapesten volt a legnagyobb emelkedés.

 Budapest húzza a piacot

 A fővárosban az átlagár már 16,9 millió forint, ami 2,4 millió forinttal több, mint egy évvel korábban, a négyzetméterár is lassan ostromolja a 300 ezer forintos értéket (egészen pontosan 286 ezer forint, ami 46 ezerrel több, mint 12 hónappal korábban).

Mindez már csak azért sem mindegy, mert a főváros mindig is meghatározó erővel bírt az ingatlanpiacon, tavaly például a forgalom 30 százaléka Budapesten zajlott, ami emelkedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Érdekes folyamat, hogy fokozatosan egyre kevesebb családi ház cserél gazdát: míg a válság elején (azaz 2008-2009-ben) az eladott ingatlanok fele ház volt, addig tavaly már csak tízből négy, a fővárosban pedig alig érte el a 13 százalékot, amin persze egy ekkora város esetében nem nagyon lehet csodálkozni.

Ha már Budapesten járunk, még egy érdekes, „ki hitte volna?!” adat: ma már egy panellakás négyzetméterára is majdnem annyi, mint egy családi házé (és akkor most el lehet gondolkodni azon, vajon jó befektetés volt-e pár éve panelt vásárolni...), és hasonló a helyzet a megyeszékhelyeken is.

Mire számítsunk?

Ráadásul a várakozások is tovább javultak a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, szerdán ismertetett felmérése szerint, legalábbis ami a fővárost illeti, mert Kelet-Magyarországon változatlan (nem is nagyon lenne hova visszaesni már...), érdekes módon Nyugat-Magyarországon viszont kissé romló piaci helyzetet várnak a következő egy évben a vállalkozások.

A gazdaságkutató szerint (vélhetően a csok-nak köszönhetően) a következő egy évben biztosan lakást vásárlók vagy építők aránya 4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a beruházáson elgondolkodóké 22 százalékkal nőtt – magyarán sokan töprengenek egy új ingatlanon, de egyelőre inkább kivárnak, ami persze érthető is.

Ha már a családi otthonteremtési kedvezménynél tartunk, a megkérdezett cégek több mint egyharmada (38 százaléka, hogy egészen pontos legyek) szerint a csok jelentősen, közel fele (46 százaléka) szerint pedig kissé növeli majd a lakásépítéseket, és csak 16 százalék vélte úgy, hogy a programnak nem lesz érdemi hatása. Tízből hét cég arra számít egyébként, hogy a kedvezmény nyomán emelkedni fognak a lakásárak.

Ez persze nem mindenkire igaz, ezen a téren is szakadásra kell számítani, mert míg az új lakások iránt egyre nagyobb lesz a kereslet, addig a használt ingatlanjukat árulók jobb, ha felkészülnek egy akár 10-20 százalékos csökkenésre is – legalábbis a GKI szerint.