Faltól a robotkőművesig – ez volt a tavasz

A nyár legbiztosabb jele nem az, hogy meleg van, hanem hogy a blog nyári pihenőre megy. :) Mielőtt azonban elpakolnám a klaviatúrát egészen szeptemberig, szokás szerint kis ízelítőt adok abból, mi mindenről volt szó az elmúlt három hónapban. Van miből válogatni, hiszen a gyakorlati építkezési tanácsoktól a lakberendezésen át egészen a jövőt firtató posztokig meglehetősen változatos hónapok vannak mögöttünk.

nyar.jpg

Gyakorlati tanácsok építkezőknek 

A blog nevéhez méltón próbáltam ebben a tavaszi időszakban is foglalkozni azzal, minek és hogyan érdemes nekivágni azoknak, akik építeni akarnak. 

Falazzunk! 

Volt szó például arról, milyen a jó fal és mikor érdemes elkezdeni felhúzni. Egy jó falazatnak ugyanis sok követelménynek kell megfelelnie (legyen tartós, szilárd, tűzálló, stb.), és még csak nem is kell, hogy hideg legyen bizonyos alapvető hibákhoz (mondjuk a fal nem függőleges, esetleg nem derékszögben záródnak, stb.). 

A következő hónapokban építkezőket ugyan ez nem érinti, de nem árt észben tartani (lesz még hideg is…), hogy alapszabályként falazni +5 Celsius fok alatt nem szabad. Pontosabban nem érdemes, mert olyan későbbi problémákat zúdíthatunk a nyakunkba, ami szerintem nem éri meg. 

Miért éppen +5 Celsius a határt? A válasz egyszerű: ennél hidegebb időben nem köt meg a habarcs, a benne lévő víz megfagy. Vannak persze olyan anyagok, technikák, melyek elvileg segítenek ezen (ilyen például a kötésgyorsító, vagy a habarcshoz adott fagyálló), de ne kockáztassunk. 

Ha már fal: egy építkezés előtt az egyik legnagyobb kérdés, hogy miből építsük fel leendő otthonunkat. Már csak azért is, mert egy esetleges rossz döntést utólag nem lehet megváltoztatni. Tetőt, belső kialakítást, sok mindent igen (még ha költséges is), de falat nem nagyon. 

Márpedig ma már rengeteg technológia áll rendelkezésre, mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Ráadásul sok függ a környezettől és persze a saját igényeinktől, életmódunktól. Ebben a posztban bemutattam nektek a három leginkább elterjedt falazóanyag előnyeit és hátrányait. 

A belső hőszigetelés 

Mint oly sok mindenről, a belső oldali hőszigetelésről is hetet-havat összehordanak néha, ezen a téren is megpróbáltam kicsit rendet rakni. Így írtam arról, hogy ha egy lakás vagy ház esetében elmarad például a tetőterasz födémlemezének a hőszigetelése, az a csatlakozó falszerkezetekben hőhidat okoz, ami egyenes út a penészhez. Csakúgy mint a homlokzati falakban futó vasbeton szerkezetek elégtelen hőszigetelése. 

Ráadásul ilyenkor sokan hajlamosak beleugrani egy nyílászáró-cserébe, amivel csak rontanak a helyzeten. Megoldást jelenthet a kívül-belül használható Multipor, ami egy olyan ásványi hőszigetelő rendszer, amelyhez nem kell párazáró réteg, mert nagyon hatékonyan adja le a bejutó nedvességet. 

Kábítás ellen 

Hőszigetelő képesség, U érték, nyomószilárdság… és még folytathatnám a szakkifejezések sorát, melyek csak úgy röpködnek a fejünk körül, amikor leülünk egy kivitelezővel vagy egy kereskedővel tárgyalni építkezés (vagy vásárlás) előtt. De vajon tudjuk, pontosan mi mit is jelent vagy csak kiszolgáltatottan pislogunk? Hogy inkább az előbbi legyen igaz, olvasd el ezt a posztot

Berendezzük a lakot! 

Szokás szerint idén tavasszal is próbáltam a magam műkedvelő módján belekapni a lakberendezés témakörébe, reményeim szerint eloszlatva néhány divathóbort körüli félreértést. 

A raklapbútor 

Az egyik ilyen őrület a raklap, néha az embernek az az érzése, mostanság boldog-boldogtalan így készít olcsón és gyorsan bútort. Pedig a dolog azért nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik. 

Adott egy elvileg természetes anyagból készült, olcsó alapanyag, amiből nagyon divatos, jól kinéző bútorokat készíthetünk akár otthon is. Az viszont gyanúra adhat okot, hogy ha ez ilyen egyszerű és olcsó lenne, akkor minden tele lenne raklapból készült bútorral, és valamiért mégsincs. Ennek több oka van, ezeket próbáltam meg összeszedni egy posztban

Bútorok Ytongból 

A tégla használata a belsőépítészetben elég régóta divat már, és valljuk be, jól tud kinézni, ám a többi falazóelem beltéri használata olyan nagyon számomra nem volt a képben. 

Pedig nem csak téglából lehet egészen izgalmas és szép dolgokat varázsolni, hanem például Ytong-elemekből, még ha ez elsőre meglehetősen furcsán is hangzik. Pedig van benne logika, hiszen viszonylag egyszerűen alakítható, könnyű darabokról van szó – azaz miért ne? 

Sőt, tulajdonképpen az a vicc, hogy az így készült „bútorok” egészen sajátos minimálhangulatot árasztanak, ami kifejezetten egyedivé teszi a belső terünket, és ha ezt még kicsit feldobjuk a díszítéssel, akkor izgalmas dolgokat alakíthatunk ki

Az év divattrendjei 

A tavasz a felújítások, újragondolások időszaka, ezért próbáltam meg összeszedni 2018 divattrendjeit kezdve a feltűnő színekkel (mert idén a feltűnőség a lényeg, ami konkrét színekben a vöröst, kéket, vibráló zöldet jelenti), a réz visszatérésén át egészen a klasszikus kiegészítők még mindig tartó térhódításáig. Ha mindez részletesebben is érdekel, kattints ide

A CSOK és a többiek 

Ha építőipar, akkor természetesen kihagyhatatlan a CSOK, annál inkább, mert idén március 15-től (meglepetés!) ismét változtak a feltételek. Két rendelet módosult, egyrészt nem kell minden dokumentumot beszerezni, elég lesz nyilatkozni arról, hogy minden úgy van, ahogyan mi állítjuk. 

Emellett rövidültek az ügyintézési határidők, már megkezdett otthonbővítésekre is lehet támogatást kérni, és a külföldről hazatérő magyar családok is kaphatnak CSOK-ot. (Ha valakit részletesebben is érdekel, mi változott, itt elolvashatja.) 

Mérföldkőhöz érkezett a Nemzeti Otthonteremtési Közösség 

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség egy igen érdekes konstrukció, aminek keretében csak új építésű lakást vagy házat vehetünk (tehát használt otthon vásárlására, felújításra, stb. nem vehető igénybe). 

Egy-egy ilyen közösség maximum 120 főből állhat, akik 10 vagy 15 éves (120 vagy 180 hónapos) kötelező tagság közül választhatnak. Aki menet közben kilép, az is csak a futamidő végén kapja vissza az addigi befizetését. 

Az első közösség 180 hónapos futamidővel alakult meg 180 fő részvételével. A legtöbben a 15 millió forintos szerződéses értékű konstrukciót választották, ami annyiban nem csoda, hogy így lehet maximalizálni a 4,5 millió forintos állami támogatást. A 120 hónapos futamidejű megoldás viszont eddig senkit sem érdekelt. Hogy mi ez a mérföldkő, az itt derül ki

Az Otthon Melege 

Míg a Nemzeti Otthonteremtési Közösség körül akadnak kérdőjelek, az idén is folytatódó Otthon Melege program egyértelmű siker, hiszen cél az elavult rendszerek kicserélése és az energiahatékonyság. 

A fűtési rendszerek korszerűsítése is része a programnak, olyannyira, hogy az önállóan támogatható tevékenységek között szerepel a hőtermelő berendezés(ek) cseréje új kondenzációs gázkazánra, a meglévő fűtési rendszerek korszerűsítése (ebben ugyanúgy benne van a kéményátépítés és kialakítás, mint a fűtési rendszer átalakítása, engedélyeztetési költségek, stb.). 

Az idei kiírás családi ház felújítására, ablakcserére, és fűtéskorszerűsítésre szól, ebben az írásban azt mutattam meg, kik pályázhatnak és hogyan július elsejétől.

Pillantás a jövőbe 

Végül kicsit próbáltam a (talán nem is olyan távoli) jövőbe pillantani, például amikor arról írtam, hogyan vásárolhatunk lakást, és mi az a PropTech, adatvizualizáció, lézerszkennelés… 

A kicsit talán még mindig idegenül hangzó dolgok már ma is velünk vannak, és még inkább hétköznapjaink részei lesznek. Nem csak azt befolyásolják majd, hogyan tervezik és építik meg az otthonunkat, hanem azt is, miként vásárolunk mi magunk ingatlant. 

Jönnek a robotkőművesek 

És ha már jövő: a robotizáció manapság egyike a legdivatosabb témáknak, természetesen az építőipar sem kivétel ez alól. Olyannyira nem, hogy már megjelentek a robotkőművesek, és noha még csak prototípusokról van szó, azért már akad olyan közöttük, amely óránként ezer téglát képes lerakni, ha kell maltert kever, elkészíti a fali vezetékek helyét, és persze közben folyamatosan ellenőrzi saját magát. Nem iszik, nem tart cigiszünetet, nem fárad el és mindig pontosan érkezik. 

Egy kutatócsoport pedig tetőket építene meg robotok segítségével, méghozzá úgy, hogy egy kísérleti csarnokban szereli össze a nagy darabokat a robot, amit aztán emberek illesztenek össze a helyszínen. (Minderről itt írtam részletesebben.) 

Még ha nem is holnap lesz, hogy a magyarországi építkezéseken robotok dolgoznak majd, egyértelmű, hogy ez a jövő útja, a fejlődés pedig olyan léptékű, hogy ma igazán megjósolni sem lehet, milyen világban élünk majd 10-15 év múlva. 

Mi viszont maradjunk a közeljövőnél! Itt van tehát a nyár, amihez mindenkinek nagyon kellemes pihenést, az építkezőknek kitartást és sok sikert kívánok! Találkozunk szeptemberben!