Így készülj a következő ingatlanválságra

Egyre több szakember pedzegeti, hogy a magyar ingatlanpiaci bumm nem tarthat már sokáig, márpedig a legutóbbi válságból kiindulva még ha optimistább típusok is vagyunk (én például annak tartom magam), akkor is érdemes felkészülni egy esetleges válságra.

otthon_foto_pixabay_com_keresi72.jpg

A magyarországi ingatlanok ára nagyjából az évtized közepén (úgy 2014 magasságában) kezdett ismét emelkedni, ám ezt jó hétéves csökkenés – talán a zuhanás szó sem túlzás – előzte meg. 

Nem csoda, hogy egyes szakértők szerint az immár ötödik éve tartó emelkedésnek lassan annyi, még 2-3 év és leáll a lendület. Erre a fővárost szokás példaként felhozni, ahol szerintük már a plafon közelében járnak az árak. 

Én ezt kicsit másként látom, szerintem ha a fizetésekben óhatatlanul közelítünk majd Nyugat-Európához (aminek azért egyes ágazatokban, például pont az építőiparban, már akadnak jelei), akkor ezzel párhuzamosan az ingatlanok és a szolgáltatások árai is emelkedni fognak. 

Nem beszélve az alacsony kamatokról, melyek szintén az ingatlan felé terelik a befektetőket. Ha már itt tartunk: a jegybank is ebbe az irányba tolná a lakosságot a hvg.hu cikke szerint, például azzal, hogy fokozná a hitelfelvételt. És akkor még nem beszéltünk az építőanyagok drágulásáról és a munkaerőhiányról – ezek mind-mind a drágulás irányába mutatnak. 

De mint tudjuk, minden jónak vége szakad egyszer, aminek több oka is lehet. Az egyik a kedvezményes áfakulcs 2020-ra tervezett kivezetése, ami alaposan belassíthatja a piacot, hiszen a több mint 20 százalékos különbséget (mármint a kedvezményes és a „normál” áfa között) az építtetők jó eséllyel tovább tolják a vevőkre. 

Mibe fektessünk? 

Ezzel együtt még mindig jó befektetés az ingatlan, de eljött az az idő, amikor az eddiginél is alaposabban meg kell fontolnunk, mibe fektetjük a pénzünket. Az elmúlt évek rakétázása után az 5-10 százalékos emelkedés már nem biztos, hogy mindenkinek beindítja a nyálelválasztását, de ha észnél vagyunk, még mindig kifejezetten jól járhatunk. 

Aki biztosra menne, az jól teszi, ha a fővárosban a hagyományosan „jól teljesítő” kerületekben (II., XI., XII. és XIII.) keresgél. 

Az sem mindegy, milyen az ingatlan beosztása, itt érdemes a hagyományos megoldás felé mozdulni, mert azzal nem tévedhetünk nagyot. 

A munkaerőhiány sajnos sok esetben minőségi romlást hoz magával, ezért nem árt nagyon odafigyelni a kivitelezés minőségére, nagyon csúnya történeteket lehet olvasni hanyag, hozzá nem értő munkaerőről. 

Nagy baj tehát egyelőre nincs, de az látszik, hogy az elmúlt évek lendülete kicsit kifulladóban van. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy olyan mély (pláne olyan tartós) válság jönne, mint 2008 környékén, de nem árt észnél lenni, mert egy lassabban pörgő piacon jobban meg kell fontolni, mibe fektetjük a pénzünket. 

(Fotó: pixabay.com/keresi72)