Így vásárolhatunk lakást a jövőben

PropTech, adatvizualizáció, lézerszkennelés… csupa olyan dolog, ami ma még elég idegenül hangzik, pedig már itt van minden a jelenben, és még inkább itt lesz a (közel)jövőben. Mindez nem csak azt befolyásolja majd, hogyan tervezik és építik meg az otthonunkat, hanem azt is, miként vásárolunk mi magunk ingatlant.

kek_design.jpg

A digitalizáció kínálta lehetőségek elképesztő sebességgel változtatják meg a mindennapjainkat, és ez a fejlődés a jövőben nem hogy lassulna, szinte egészen biztosan egyre gyorsul. 

Mindez nagyon messzire vezet (akár az oktatásban, a digitális készségek elsajátítása terén), és ha csak kifejezetten a blog keretein belül maradunk, akkor az építőipar sem kivétel ez alól. 

Mégpedig az építőipar minden területe érintett lesz (ha már most nem az), és ebbe ugyanúgy beletartoznak a mérnökök, a kivitelezők, mint a kereskedők és mi, vásárlók. 

Egy blogposzt keretei persze nem teszik lehetővé, hogy túl részletesen írjak a témáról, de arra gondoltam, érdemes lehet felvillantani pár olyan érdekességet, ami már az egészen közeli jövőben érzékelhető változást hozhat szakmán belül és nekünk, vásárlóknak is. 

A lézerszkennelés 

Ha az elejétől kezdjük a folyamatot, akkor nyilván a tervezéssel, a mérnöki munkával érdemes indítani. Ezen a téren lesz egyre fontosabb a szkennelés, amit aligha kerülhet meg bárki, aki a jövőben mérnökként szeretne dolgozni. 

Mint minden új technológia esetében, a lézerszkennelésnél is nagyon fontos kérdés, hogy milyen adatmennyiséget és munkaerőt igényel (utóbbi a mai, munkaerőhiánytól sújtott világban különösen fontos) – mondta a Portfolió konferenciáján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese. 

A lézerszkennereket levegőben, vagy mozgó autón is tudják használni, így segítség lehet akár a nagyobb építkezéseknél – tette hozzá Dr. Lovas Tamás. A kettő közül értelemszerűen a légi változat a drágább (ezért ritkábban használják), de egy jobb minőségű drónnal már ez sem megfizethetetlen. 

A földi lézerszkennelés érdekessége, hogy miután elkészíti a felvételt az épület külsejéről és belsejéről, mindig a valós állapotot láthatjuk, olyannyira, hogy még egy nagyobb terem leképezése is megvan maximum 10 perc alatt – hogy ez mennyire hasznos mondjuk egy építkezés esetében, azt aligha kell különösebben hangsúlyozni. 

A BIM 

Az ehhez hasonló digitális lépésekből áll össze aztán az úgynevezett BIM, ami voltaképpen nem más, mint egyfajta épületinformációs modellezés, ami azért hasznos, mert így a felhasználók az épületek minden fizikai és funkcionális jellemzőjéről információt kapnak. 

A BIM már inkább a jelen, mint a jövő, a fejlett országokban évek óta használják, más kérdés, hogy a szabványok, irányelvek még mindig nincsenek kész, ami azért gátolja a használatukat. (A Xella termékei természetesen már elérhetők a digitális adatbázisban.) 

Közben pedig már itt van Hadrian, aki óránként ezer téglát képes lerakni (ez ugye körülbelül 2 másodpercenként egy darab), ha kell maltert kever, elkészíti a fali vezetékek helyét, és persze közben folyamatosan ellenőrzi saját magát. Nem iszik, nem tart cigiszünetet, nem fárad el és mindig pontosan érkezik. Persze, hiszen robot. (Bővebben itt ismerheted meg őt és társait.

A PropTech 

A furcsa nevű PropTech voltaképpen nem más, mint a rendelkezésre álló technológiák ingatlanpiaci felhasználása. Tudom, ismét egy új kifejezés, pedig ha jobban belegondolunk, akkor egyes részeit már évek óta használjuk, legfeljebb nem így hívjuk. 

Amikor az ember még az Expressz hirdetési lapban karikázta be a (jellemzően fotó nélküli) ingatlanhirdetéseket, aligha gondolta volna, hogy mondjuk 10 évvel később teljesen alap lesz, hogy egy eladó ingatlanról 15-20 kép is fent van a neten, vagy hogy a környéket a Google segítségével anélkül bejárhatjuk, hogy kimozdulnánk otthonról. 

Ez persze az általunk, vásárlók által használt legelterjedtebb funkció, de a PropTechhez tartoznak mondjuk a riasztók, vagy a fűtésvezérlések is. 

És itt még messze nincs vége a fejlődésnek, sőt, a java bőven előttünk van. Nem vagyok nagy szakértő, de szinte biztosra veszem, hogy a virtuális valóság elterjedésével úgy járjuk majd be a megtekinteni kívánt lakást vagy házat a maga teljes valójában, ahogyan most a fotókat kattintgatjuk végig, és az sem lepne meg, ha a fejlesztők is így árulnák majd a még meg sem épített leendő otthonokat. 

És akkor még nem beszéltem a kiterjesztett valóságról (Augmented Reality), aminek lényege, hogy például a mobilunkon kapunk plusz információkat egy adott épületről (a Pokémon Go ugye megvan?). 

Tehát ha egy környéken sétálva eladó lakást keresünk, a telefonunk (vagy a szemüvegünk) nem csak szól, hogy itt van egy nekünk jó eséllyel tetsző ingatlan, de rögtön megadja az alapadatokat, esetleg az alaprajzot, vagy felkínálja a virtuális túra lehetőségét. 

A jövő tehát kifejezetten izgalmasnak ígérkezik az ingatlanpiac minden szereplője számára – a kérdés csak az, hogyan tudunk élni majd a megnyíló lehetőségekkel.