Jönnek a robotkőművesek

Hadrian óránként ezer téglát képes lerakni (ez ugye körülbelül 2 másodpercenként egy darab), ha kell maltert kever, elkészíti a fali vezetékek helyét, és persze közben folyamatosan ellenőrzi saját magát. Nem iszik, nem tart cigiszünetet, nem fárad el és mindig pontosan érkezik. Persze, hiszen robot.

epitkezes_robot.jpg

Nem valamilyen sci-fi egy jelenetét vázoltam fel a bevezetőben, olyannyira nem, hogy az ausztrál kőművesrobot mindezt már megvalósította közel két évvel ezelőtt. Nincsen egyedül, hiszen egy amerikai cég például félautomata kőművesrobotot mutatott be. 

SAM háromszor gyorsabban és pontosabban rakja a téglákat, mint egy ember, és már több New York-i és washingtoni építkezése bizonyított. Egy kutatócsoport pedig tetőket építene meg robotok segítségével, méghozzá úgy, hogy egy kísérleti csarnokban szereli össze a nagy darabokat a robot, amit aztán emberek illesztenek össze a helyszínen. 

A megbízhatatlan szakemberek alkonya 

Ezek nagyszerű fejlesztések, mert ugyan még jó pár év eltelik majd, mire a hétköznapokban is megbízható robotkőművesek építik a házakat, de az irány egyértelmű. 

Gondoljunk csak bele, nem lesz több munkaerőhiány (amitől annyira szenved a magyar építőipar), nem lesz több csálén álló fal, késő, vagy meg sem jelenő szaki, nem beszélve arról, hogy egy robot nem áll le unos-untalan cigizni vagy kortyolni egyet. 

A rossz hír az, hogy ugyan a jövőben is szükség lesz szakemberekre, csak éppen jóval magasabb képzettségűekre, mint most, márpedig a magyar oktatás nem feltétlenül ebbe az irányba halad. 

Annak, aki most a falat húzza fel, vagy maltert kever, akár már tíz éven belül robotokat kellene irányítania, programoznia és azért ez nem kis kihívás még akkor sem, ha nyilván csak alapműveleteket kell majd bevinni a gépbe. 

Jövő a jelenben 

Egy jó másfél évvel ezelőtti felmérés (a Forrester Research Group készítette) már akkor azt jósolta, hogy 2025-re 16 százalékkal csökkenhet az építőipari munkahelyek száma. 

Pedig a jövő itt van, hiszen a Magyar Lízingszövetség adatai szerint tavaly az építőipari gépekre a lízingcégek 8,33 milliárd forintot helyeztek ki az első fél évben, ami 33 százalékos növekedés a múlt év azonos időszakához képest. 

A munkaerőhiány Japánban is komoly problémát jelent, amit a helyi Shimizu nevű vállalat úgy próbált meg áthidalni, hogy készített magának egy automatizált targoncát. 

A Robo-Carrier képes akár 30 kilót is megmozgatni, ami mondanom sem kell, hatalmas segítség a munkavállalóknak. A tervek szerint a gép hamarosan rendes építkezésen is bemutatkozik Oszakában. 

Tanulni, tanulni, tanulni 

A fő kérdés persze a nagyságrend, azaz hogy ezek a fejlesztések mikor jutnak el arra a szintre, hogy akár egy magyarországi házépítésnél is megjelenjenek a robotok. 

Nagyon nehéz ezt megmondani, hiszen a magyar építőipari cégek egyik legnagyobb problémája (a kevés szakember mellett) még ma is a tőkehiány, azaz egyelőre nem látni, miből lenne majd pénzük ilyen robotokat beszerezni. 

Ugyanakkor az is elég egyértelmű, hogy ez a jövő útja, és a robotizáció olyan elképesztő ütemben fejlődik, hogy ma még megjósolni sem lehet, milyen világban élünk majd 10-15 év múlva. 

Egyetlen dolog tűnik biztosnak: aki nem képezi magát, nem fejlődik és tanul, az nagyon lemarad majd. A munkaerő átképzése ugyanakkor nagyon komoly kihívás, amit már most el kellene kezdeni, hogy amikor megjelennek a robotok, már ne kelljen kapkodni.