Amikor tort ül a silányság

Nem kellemes téma, amit ma feszegetni szeretnék, de muszáj beszélni róla, annál inkább, mert az a benyomásom (és itt hangsúlyozni szeretném, hogy személyes benyomásról van szó, nem statisztikáról), hogy mostanában mintha megszaporodtak volna a problémák az építkezéseken végzett munka minősége körül.

lokut.JPG

Az ok alighanem a magyar építőipar meglehetősen sajátos helyzete körül keresendő. A válság után ugyanis sokan mentek külföldre a munkanélküliség elől, vagy hagyták ott teljesen a szakmát, aztán amikor konszolidálódni kezdett a helyzet, és érkeztek a megrendelések, hirtelen kiderült, hogy nincs megfelelő szakembergárda. Erről már sokszor írtam itt, a blogon, most nem részletezném. 

Olyan helyzet állt tehát elő a magyar építőiparban, amikor egyszerre jött össze minden: a munkaerőhiány mellett a banki kamatok eltűnése és az árak emelkedése miatt sokan az ingatlanban láttak megfelelő befektetési lehetőséget, és ne feledkezzünk meg a jó öreg kapzsiságról sem – szóval mindez egyszerre jött, hogy azt eredményezze, a korábban szokottnál is jobban kell figyelni, ha nem akarunk lyukra futni ingatlanvásárláskor. 

Márpedig ezt leírni könnyebb, mint megvalósítani, pláne, hogy a hibák sokszor csak később derülnek ki. Néha persze akadnak egészen abszurd esetek. Egy ismerősöm építkezett egy-két éve, és csak amikor a tetőt húzták fel, derült ki, hogy a gerendák nem érnek össze, de olyan is előfordult, hogy a nyílászárók környékén mérte el magát (de nagyon) a „mester”. 

Úgyhogy arra gondoltam, az alábbiakban kis utánajárással összeszedem nektek, mire kell figyelni az alapozásnál, a falak, illetve a tető felhúzásánál. 

Talajmechanika 

A rossz hír az, hogy egy egész házszerkezetet tönkre lehet tenni már a legelső lépésnél. Az ugyanis, hogy milyen talajra építkezünk, nyilván nagyon nem mindegy, hiszen ha nem veszik figyelembe a jellemzőket, annak nagyon csúnya vége lehet. 

Például mélyépítési szigetelések esetén klasszikus hiba, hogy vagy nem készíttetnek talajmechanikai véleményt, vagy készíttetnek, majd azzal a lendülettel beteszik valamelyik fiók mélyére. 

Ebből szokott az lenni, hogy a vevő döbbent (és általában vagy reménytelen, vagy borzalmasan drága) harcot vív a talajvíz ellen, mert ugyan a szakvéleményben leírták, hogy a területen változó a talajvízszint, csak hát ugye a szakvélemény valahol ott hever elfelejtve a fiókban. (De melyik fiókban…?) 

A probléma ilyenkor abból adódik, hogy nem megfelelő anyagot választanak az építkezéshez, vagy nem tervezik meg megfelelően a szigetelést és annak védelmét – mondta egy cikkben Haraszti László, az Icopal Kft. műszaki tanácsadója. 

Falak 

Jó falat építeni (még kiváló alapanyagból is) nem könnyű feladat, hiszen rengeteg követelménynek kell megfelelni. Nem árt, ha egy fal szilárd, tartós, ellenáll a tűznek, a hőnek, és az sem olyan nagy baj, ha jól hangszigetel. 

Itt kénytelen vagyok titeket egy újabb történettel zaklatni, már csak azért is, mert jól bizonyítja, hogy a hiba kiderüléséig akár évek eltelhetnek. Történt, hogy egy barátom nyaralót építtetett, aztán pár év múlva gyanús lett, hogy mintha egyre nagyobb rések jelennének meg a falon. 

Kereste az építőt (csodák csodájára meg is találta, ami manapság nagy szó), és mondta neki, hogy azért őt ez a helyzet kicsit aggasztja. Mire a kivitelező megnyugtatta, hogy a falak bizonyos méretű mozgása természetes. 

A barátom közölte vele, hogy ezt ő készséggel elhiszi, de szerinte meg ez a mozgás már túl van a természetesen. Nem akarom elhúzni a dolgot, a lényeg az, hogy végül sikerült megállapodni, és a kivitelező (a költségeket nagyrészt magára vállalva) elvégezte a javítást, de a dolog tényleg úgy állt, hogy sokcentis rések alakultak ki a falakon, mert anno elrontották a falazást. 

Otthon újrahasznosítva? Egészen elképesztő példák is akadnak!

Aki látott már építkezést, és látott már burkoló szakembert a kőműves felmenőit emlegetni, az tudja, hogy az egyik legalapvetőbb hiba, ha a falak nem derékszögűek és/vagy függőlegesek. 

Azért a burkoló szokott ilyenkor kiborulni, mert ez nagyon sokszor csak akkor derül ki, amikor ő nekiáll dolgozni és próbálja a néha nem is kicsi eltéréseket kijavítani. 

Nyilván ha valaki odafigyel a munkájára, precízen, rendesen dolgozik, akkor ez nincs, de ha az első sort elrontja, akkor reszeltek az egésznek. 

Hangszigetelés 

Részben maradunk a falaknál, csak itt már a válaszfalakról van szó. Ha ugyanis ezek alá nem raknak megfelelő alapot, akkor a falak bizony „elmozdulhatnak”, és jön a repedés, máris annyi a hangszigetelésnek. 

Ez lakáson belül sem túl kellemes, de különösen akkor kínos, ha egy társasházban két lakás között fordul elő, márpedig (ilyen-olyan okokból) előszeretettel építenek egyetlen közös válaszfalat ilyen helyekre. Ezt is lehet javítani, de pénzbe, időbe és nem kevés bosszúságba kerül. 

Tetőfedés 

Ha megúsztuk az alapozást, a falazást, még mindig ráfaraghatunk a tetővel. Itt típushiba a nem megfelelő hajlásszög választása, ami a mostanában egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt okozhat gondot. 

„A kívánt hajlásszöghöz megfelelő cserepet és alátéthéjazatot kell választanunk. Alacsonyabb hajlásszögre, nagyobb vízzárású termékre és vízzáró vagy vízhatlan alátéthéjazatra van szükség. Mindemellett fontos a rendszerszintű gondolkodás, a megfelelő minőségű tetőrendszer elemek használata” – hívta fel a figyelmet Viniczai Róbert építész, a BMI Group alkalmazástechnikai vezetője. 

Mit tehetünk utána? 

A kérdés az, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha kiderült a probléma. Nyilván ha szerencsénk van (vagy ügyesen érvelünk…), akkor járhatunk úgy, mint a barátom a nyaralójával, azaz a kivitelező kijavítja a hibát. 

Jogászok szerint nagyon nagy jelentősége van annak, hogy az adásvétel előtt (legyen az új ház vagy használt ingatlan) kellő körültekintés mellett észlelhettük-e, illetve következtethettünk-e a hibára. 

Ha ugyanis esetleg perre kerül a dolog, és a bíró úgy ítéli meg, hogy látnunk kellett volna a problémát (mondjuk az épület már majdnem összedőlt), akkor nincs miről beszélni, aligha érvényesíthetjük igényünket például statikai problémák miatt – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője. 

A bírói gyakorlat elvárja ugyanis a vevőtől nem csak a kellő körültekintést, hanem a látható hibák (például: repedések a falakon, padlózaton) alapján az alaposabb utánajárást is. 

Szóval jobb észnél lenni, és jó alaposan a körmére nézni a kivitelezőnek, mert nincs annál nagyobb (és drágább) bosszúság, mint utólag megpróbálni javíttatni a hibákat. 

Nektek van horror- (vagy akár jól végződő) történetetek? Osszátok meg a kommentekben!