Otthon újrahasznosítva

Mostanában egyre nagyobb divat mindenféle hulladékból, kidobott, vagy egyszer már felhasznált anyagból házat építeni. Persze ez sokszor inkább kényszermegoldás, mint valódi, pedig nem feltétlenül kellene mindig kompromisszumot kötni ahhoz, hogy környezetbarát otthonunk legyen.

kornyezetvedelem.jpg

Lehet építeni házat például műanyag palackokból (a magam részéről senkit sem bátorítanék erre), persze elsősorban a nagyon szegény vidékeken van rá példa, mondjuk Nigériában, ahol egyre többen fanyalodnak erre a megoldásra. 

Ez nyilvánvalóan kényszermegoldás, aligha akad ma olyan ember Magyarországon, aki kidobott vizesflakonokból építette házban szeretne élni, de arra jó példa, hogy egészen elképesztő ötleteket is meg lehet valósítani. 

Annál is inkább, mert egy ilyen háznak (mondjuk egy kétszobás kis otthonhoz kell kb. 14 ezer palack) elég jó a hőszigetelő képessége, arról nem beszélve, hogy a bekerülési költsége minimális. De ezzel nagyjából ki is merítettem minden előnyét és még egyszer hangsúlyoznám, senkinek sem javaslom a dolgot. 

Azért akadnak ennél kifinomultabb módszerek, például egy magyar találmány, melynek lényege, hogy szemétből készít 2,5 cm vastag, 1 négyzetméteres műanyag lapot, amiből aztán akár ideiglenes házakat is lehet építeni. 

Persze a hangsúly itt legalább annyira az ideiglenesen, mint a házon van, függetlenül attól, hogy az így létrehozott anyagnak elég jók a mechanikai tulajdonságai a feltaláló Szilvássy Mihály szerint. 

Rendben, eddig láttunk két inkább érdekes, mint széles körben elterjedt példát a környezetbarát és újrahasznosított házépítésre. De mit tegyen az, aki most vágna bele az építkezésbe, és nem akar kísérletezgetni? 

Aki így gondolkodik, az nyilván természetes és ásványi építőanyagokat választ majd magának és ilyen szempontból nem nagyon akad jobb az Ytong pórusbetonnál, a Silka mészhomoktéglánál és a Multipor ásványi hőszigetelő lapoknál. 

Ezek ugyanis alapvetően homokból, mészből és vízből állnak, amik ugye 100 százalékig természetes alkotóelemek. Ami két okból jó hír: egyrészt nagyon sok van belőlük, másrészt nem veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt. 

Most abba ne is menjünk bele, hogy a természetes építőanyag meddig az (annak vehetjük-e a vegyszerrel kezelt fát…), de a mészből, homokból, vízből és cementből készült Ytong esetében például 1 köbméter kitermelt ásványi alapanyagból 4-5 köbméter készterméket állítanak elő. 

Amihez még csak nem is kell olyan borzalmasan sok energia, a gyártásnál (és ha ügyesek vagyunk a felhasználásánál) gyakorlatilag nincs melléktermék, ráadásul teljes mértékben újrahasznosítható. 

De eléggé elkalandoztam, úgyhogy visszatérve az eredeti témához, azt mondanám, hogy nagyon jó irány a környezetet védő gondolkodás a házépítések esetében is, és az sem baj, ha az emberek keresik az alternatív megoldásokat. 

Azt viszont a saját környezetemben is megtapasztaltam már, hogy nem árt ezekben az esetekben észnél lenni, mert egyrészt az embert könnyen elsodorja a divat (manapság rengeteg mindent próbálnak környezetbarát címkével eladni), másrészt érdemes alaposan utánajárni, mi is az az anyag, amiben életünk egy elég hosszú szakaszát és napjaink egy jó részét tölteni fogjuk.