Falazzunk?

Akármilyen hideg is van ezekben a napokban, hamarosan itt a tavasz, aminek legbiztosabb jele, hogy a téli szünetet követően ismét teljes lendülettel itt a blog, én pedig próbálok majd érdekes és hasznos posztokkal szolgálni építkezőknek, felújítóknak és érdeklődőknek egyaránt.

ytong_falazas.jpg

Ha már az elmúlt napokban tapasztalható hideggel kezdtem, akkor innen is folytatnám. Annál is inkább, mert szerencsésebb években azért március elején már simán el lehet kezdeni az építkezési munkálatokat. 

Például a falazást. 

Annál inkább érdemes körbejárni a témát, mert az ilyen ideihez hasonló telek vége felé könnyen belefuthatunk abba a helyzetbe, hogy már türelmetlenül toporgunk, hiszen szeretnénk belevágni az egyre csúszó építkezésbe, de a körülmények ezt még nem teszik lehetővé. 

Milyen a jó fal? 

A kérdés tehát az, hogy mikor kezdjünk falazni, ám ehhez előbb nem árt kicsit körbejárni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy jó minőségű, tartós és biztonságos falat húzzunk fel, aminél nem kell azon aggódni, hogy utána irdatlan összegekért kell helyrehozni a kapkodás okozta hibákat. 

(Csak zárójelben jegyzem meg, mert érintőlegesen tartozik csak ide, hogy mi egyszer – más okokból ugyan, de – belefutottunk egy komolyabb falrepedéssel járó problémába. Senkinek nem kívánom azt a hercehurcát, és persze kiadást, ami a helyreállítással járt.) 

Egy jó falazatnak ugyanis sok követelménynek kell megfelelnie (legyen tartós, szilárd, tűzálló, stb.), és még csak nem is kell, hogy hideg legyen bizonyos alapvető hibákhoz (mondjuk a fal nem függőleges, esetleg nem derékszögben záródnak, stb.), melyek már a kezdetek kezdetén problémát jelentenek. 

Mi a helyzet a hideggel? 

Az alapszabály az, hogy falazni +5 Celsius fok alatt nem szabad. Pontosabban nem érdemes, mert olyan későbbi problémákat zúdíthatunk a nyakunkba, ami szerintem nem éri meg. Még akkor sem, ha az idő szorításában a kivitelező esetleg erősködik, hogy semmi gond nem lesz. Én legalábbis nem kockáztatnék, inkább bukjon az ember pár napot és az azzal járó kiadást, mintsem utána a többszörösét fizesse ki évekkel később, nem is beszélve a bosszúságról és a felfordulásról. 

De miért éppen +5 Celsius a határt? A válasz egyszerű: ennél hidegebb időben nem köt meg a habarcs, a benne lévő víz megfagy. A hagyományos habarcsokkal, betonkeverékekkel dolgozva +5 C alatt a falak stabilitását kockáztatjuk, ami nem tűnik bölcs ötletnek. 

Vannak persze olyan anyagok, technikák, melyek elvileg segítenek ezen (ilyen például a kötésgyorsító, vagy a habarcshoz adott fagyálló), de én óvatos duhaj vagyok, és ha már március elejéig kibírtuk, akkor ezen a pár napon ne múljon, nem igaz? 

És hogyan falazzunk szakszerűen? Így:

süti beállítások módosítása