Brutális áremelkedés az ingatlanpiacon

Szó szerint az egekbe szöknek lassan az ingatlanárak Magyarországon, persze egy éve ugyanezt mondogattuk, és még ahhoz képest is hatalmas emelkedésnek lehetünk szemtanúi. Egyelőre nem nagyon látszik, hol ér véget a drágulás, mindenesetre aki tavaly ingatlanba fektette a pénzét, az nagyon jól járt. Aki viszont most vásárolná meg első lakását, az törheti a fejét. A nagy kérdés az: utolérjük-e majd Nyugat-Európát.

brutalis_aremelkedes_az_igatlan_piacon.jpg

Folyamatos az áremelkedés az ingatlanpiacon, az új lakások 14, a használtak pedig 33 (!) százalékkal drágultak tavaly októberhez képest – derült ki az Ingatlan.com minapi elemzéséből, melyben a meghirdetett lakások, házak adatait vetették össze.

Mielőtt egy kicsit közelebbről is megvizsgálnám az árakat, annyit érdemes még elmondani, hogy a 10 ezer fősnél nagyobb településeken már ne is számítsunk arra, hogy 300 ezer forintos négyzetméterár alatt lakást tudunk venni (az átlag 346 ezer forint), és ez nem csak 33 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a 2014-es összegnek például a másfélszerese.

Az új és a használt lakások természetesen a fővárosban a legdrágábbak, utóbbiakról mindjárt kicsit részletesebben írok, előtte az új építésűekről annyit, hogy miközben a kínálat 40 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, a négyzetméterárak már lassan a 600 ezer forintot közelítik (egészen pontosan átlagosan 582 ezer forintnál járunk). Ez pedig 15 százalékos emelkedés egy év alatt. Hasonló a helyzet a vidéki nagyvárosokban, Debrecenben (367 ezer forint), Kecskeméten (399 ezer), és Győrben (376 ezer) is.

Áttörve az egymillió forintos álomhatár

Maradva még egy pillanatig az újépítésű lakásoknál, a Budapesti Lakáspiaci Riport gyűjtött össze érdekes adatokat a fővárosból. Az Eltinga, az Ecorys és az FHB Index közös elemzése 255 építkezésben összesen 3400 új építésű lakás adatait vizsgálta meg. 

Ebből az derül ki, hogy (nem meglepő módon) az V. és a XII. kerületben a legdrágábbak az új ingatlanok, mindkét helyen bőven egymillió forintos négyzetméterárral kell számolnia annak, aki vásárláson gondolkodik. 

A következő kategória a 600-900 ezer forintos kerületeké (ide tartozik a II. a III., és a XI. Budán, illetve a Duna túlpartján a VI.-IX.), viszont a XIII. és a XIV. kerület valamivel olcsóbb, itt a félmillió forintot általában nem sokkal haladják meg a négyzetméterárak, ami főleg Zugló esetében érdekes. 

A többi fővárosi kerületben (még) félmillió forint alatti összegekkel lehet számolni, de nagy kérdés, meddig lesz így. 

Budapest az élen a használt piacon is 

A használt lakások esetében is a főváros vezet, ahol 444 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért, ami a tavaly októberi adathoz képest 25, a még egy évvel korábbihoz képest pedig 55 százalékos emelkedés. 

A többi nagyváros alaposan lemaradt Budapesthez képest, hiszen sehol sem lépi át a 300 ezer forintot a használt lakások négyzetméterára. Ehhez a legközelebb Győr jár (293 ezer forint), ami persze a nyugati határ közelsége miatt nem meglepő. 

(Ha már nyugati határ, a neten fellelhető adatok alapján azért Sopronban más a helyzet, ott az Ingatlannet statisztikái szerint idén egész évben 340 ezer forint magasságában mozogtak az árak – hiába, rengetegen ingáznak onnan Ausztriába, ami komoly árfelhajtó tényező.) 

Hol emelkedtek a legjobban az árak? 

Ha az arányokat nézzük, akkor a leggyorsabb ütemben Veszprémben nőttek az árak 30 százalékkal, majd következik Budapest és Zalaegerszeg (26-26 százalékkal), de nem sokkal marad le Szolnok (24), Szekszárd (23) és Szeged (22) sem. 

A lista túlsó végén Nyíregyháza (9 százalék), Pécs (5), és Salgótarján (2 százalék) található. 

Ami a konkrét összegeket illeti, a fővárosi 444 ezer, és a győri 293 ezer forintos átlagról már ejtettem szót, és az itt is látható képet kicsit alaposabban áttanulmányozva kiderül, hogy az ország meglehetősen kettészakadt.

hasznalt_lakasok_ara_2016_okt.jpg

Miközben ugyanis Veszprém nagy lendülettel tör előre, látszik, hogy elsősorban a nyugati és a középső országrész nagyvárosai vannak az élbolyban (Szombathely, Székesfehérvár és Kecskemét például), míg a keleti országrészben csak Egerben és Debrecenben kell 200 ezer forintnál többet fizetni a használt ingatlanok négyzetméteréért. A sereghajtó Salgótarján 88 ezer forintos négyzetméter ára pedig kifejezetten elgondolkodtató.

Mire számítsunk?

A már említett ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint leginkább a tendencia folytatódására, magyarul további emelkedésre. Balogh László az M1-en azt mondta, a nagyobb vidéki városokban és a fővárosban egyre kisebb a különbség a jó helyen lévő használt lakások és az új lakások árai között. 

Az előrejelzések szerint a kereslet nem csökken, azaz az árak várhatóan tovább emelkednek, más kérdés, hogy milyen ütemben, hiszen a piacra kerülő új lakások alighanem visszafoghatják majd a drágulást. 

Ami Nyugat-Európát illeti, nagyon nehéz mit mondani, hiszen egyrészt a magyar árak még mindig sehol sincsenek a legtöbb nyugat-európai nagyvároséhoz képest (persze a fizetések sem…), ugyanakkor vannak olyan régiók, amiket már kezdünk megközelíteni. 

Saját tapasztalatból tudom, hogy például Malaga környékén a spanyol tengerpart kisebb településein már nem feltétlenül drágább bérelni, és venni sem ingatlant, mint mondjuk Budapesten. 

Egy gyors, és egyáltalán nem reprezentatív keresés alapján körülbelül 2000 eurós (600 ezer forintos) négyzetméterárral lehet számolni, ami persze még mindig magasabb akár a magyar főváros árainál is, de már nincs beláthatatlan távolságban. (Bérelni pedig lassan olcsóbb lesz, 800-900 euróért már 100 négyzetméteres, három hálószobás, közös úszómedencés tengerparti lakást bérelhetünk a Malaga környéki településeken.) 

Persze az egy különleges környék, hiszen az ingatlanbumm idején rengeteg lakás, ház épült, amit aztán nem tudtak eladni. Nyilván Portugália és Olaszország egyes részein is lehet hasonló helyeket találni. 

A másik véglet pedig a nagyvárosok, London, München, Párizs, ahol az egekben vannak a lakásárak, és ezekhez képest a magyar főváros is olcsónak számít. Legalábbis egy ideig még.