Falazzunk, avagy miből építsük fel a házunkat?

Az építkezés egyik első döntése (természetesen a „hol?” után) a „miből?”, ami alatt most nem az anyagiakat értem, hanem azt, hogy miből is épüljön fel az a ház. A döntés jelentőségét nyilván nem kell hangsúlyozni, hiszen a fal alapvetően meghatározza egy épület minőségét és tulajdonságát. Ma tehát a legnépszerűbb falazóanyagok előnyeit és hátrányait próbálom meg összevetni.

Az ötletet egy korábbi poszt alatt érkezett komment adta, melynek szerzője felvetette, hogy születhetne egy írás a faltípusok összehasonlításáról minőség és ár tekintetében.

Utóbbit egyáltalán nem szeretném elbagatellizálni, viszont alighanem túlnőne egy poszt keretein, inkább ajánlok egy ár-összehasonlító kalkulátort, melynek segítségével egyszerűen ki lehet számolni, hogy különböző falazóelemek esetében 1 négyzetméter fal elkészítése mekkora költséggel jár. (A kalkulátor itt érhető el.)

Arra gondoltam, vegyük szépen sorba a legnépszerűbb építőanyagokat, azok előnyeit és hátrányait, aztán a végén természetesen mindenki eldönti, az ő igényeinek melyik felel meg a legjobban.

Beton

Főleg a soklakásos társasházak esetében népszerű építőanyag, nagyon jó a teherbírása, földrengésálló, nem éghető, ezért igencsak biztonságos otthon építhető belőle. A különlegesebb formák is könnyen megvalósíthatók, melyek igen divatosak mostanában.

Nagy kérdés, hogy ezek az előnyök ellensúlyozzák-e például azt a hátrányát, hogy jóformán alig, illetve szinte egyáltalán nem hőszigetelt, amely szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni sem a tervezéskor, sem a költségek kiszámolásakor. Ha pedig kihagyjuk a kiegészítő hőszigetelést, akkor elég csúnya fűtésszámlákat kaphatunk.

Kivitelezése komoly zsaluzást és gépesítést igényel (mixer, pumpa vagy daru), ezért családi ház szinten nem igazán éri meg a falakat ebből készíteni. A „kisipari technikával pedig, hogy zsalukövet falazunk, és azt betonozzuk ki, nem éri meg bajlódni, ráadásul ez a vegyes szerkezet már nem tartozik az igazi betonfal kategóriájába.

Szintén hátránya, hogy gyártása során rengeteg széndioxid keletkezik, amit azért nem neveznék környezetbarát eljárásnak.

Tégla

A tégla hosszú-hosszú ideje az egyik legismertebb építőanyag. Azonban ez alatt a kisméretű tömör téglát kell érteni, nem pedig a modern építőanyagnak nevezett vázkerámia falazóelemeket.

Ezek a manapság használatos, és ismert elemek mindössze 20-30 éves múltra tekint vissza, ami valljuk be nem túl sok. Van is velük probléma bőven, különösen a „túlmodernizált”, nagyon jó hőszigetelő képességűekkel, mert azok nagyon törékenyek, sérülékenyek, ezért falazáskor viszonylag sok hulladék keletkezik. Ebből adódóan a belőlük készített falazat alatt sem olyan masszív szerkezetet kell elképzelni, amelyek a kisméretű téglából épültek anno.

De a mai téglafalnak alapvetően sok jó tulajdonsága is van. Természetes alapanyagból készül, jó páraáteresztő (csak sajnos sok esetben polisztirollal hőszigetelik, így lerontva ezt a fontos jellemzőjét).

Szilárdságát tekintve jellemzően 1-2 szintes családi házak épülnek belőle, a több szintes, magas épületeket már vasbeton tartószerkezettel valósulnak meg. A vázkerámia nem éghető. A hőszigetelő képességről annyit érdemes tudni, hogy csak egy irányban jó… belülről kifelé.

A lényeg, a lábazati és födém csomópontoknál, sarkoknál ugyanolyan fontos lenne a függőleges irány is, emiatt ezeken a helyeken érdemes hőhídmegszakító elemet alkalmazni.

A prospektusokat jobban megnézve, az „U” érték kissé félrevezető, sok helyen hőszigetelő vakolattal vagy kiegészítő hőszigeteléssel értendő, amire érdemes figyelni, ha szeretnénk összehasonítani más falazóelemekkel…

Ytong

Az Ytongról azt állítják, hogy nincs nagy múltja. Ez, így ebben a formában nem igaz. Bár Magyarországon „csak” 25 éve gyártják, de a svédek már 1929-ben feltalálták ezt a falazóanyagot, mely az elmúlt száz évben nem sokat változott.

Számtalan előnyéből adódóan rengeteg ház épült Európa szerte Ytong téglából. Ezek között kiemelendő, hogy természetes alapanyagokból készül (az egyetlen Környezetbarát Termék Védjeggyel rendelkező falazóelem), a belőle épített falszerkezet jól variálható, jó a teherbírása, és könnyű vele dolgozni.

Az Ytong két legfontosabb előnye, a súlya (azaz könnyű), és a nagyon jó hőszigetelőképessége. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebbet, vagy egyáltalán semmit sem kell költeni a külső hőszigetelésre, ami a költségek kiszámításának tekintetében elég fontos tényező.

Sokszor felmerül, hogy az Ytongnak alacsony a hőtároló képessége, ami részben igaz, ez a súlyából adódik. Más falazatokhoz képest ez az épület egészére nézve csak néhány százalék különbséget jelent, melyet visszanyerhetünk egy vasbeton födémmel (a fafödémmel szemben), vagy ha nehezebb, például Silka mészhomoktégla válaszfalakat építünk be.

Gyakran felmerül (legalábbis akikkel én beszéltem, azok közül többen emlegették), hogy a válaszfalak hangszigetelése az Ytong esetében rosszabb a tégláénál. A helyzet az, hogy az adatok mást mutatnak (ebbe most nem mennék bele részletesebben, itt letölthető egy összehasonlítás).

Továbbá könnyen lehet vele falazni, könnyű illeszteni, és aki már látott nem kifejezetten csúcsformában lévő kőműves által (remélem, elég finoman fogalmaztam) felhúzott téglafalat, az nagyjából sejti, mit is jelet ez az előny.

Feljebb azt írtam, hogy a tégla esetében sok lehet a törmelék, akkor itt viszont meg kell, hogy jegyeznem, hogy az Ytonggal történő építkezést kevés sittel letudhatunk, ami a környezet védelmén túl, további költségmegtakarítást jelent (konténerbérlési díj). 

Az, hogy az Ytong hajlamos a repedezésre megint csak többször visszaköszön, pedig a többi modern téglafalra ez ugyanúgy jellemző. A repedés alapvetően egy-két dologból adódik:

1. valamilyen kivitelezési hibából, esetleg a rosszul megválasztott vakolatból

2. vagy abból, hogy egy újonnan épült épület még legalább 2-3, de talajtól függően akár 4-5 évig is süllyedhet és a falak, de főleg a vakolat ezt a mozgást mintázza le

Ennek viszont semmi köze az építőanyaghoz, és persze attól sem kell tartanunk, hogy a fejünkre dől a ház. Talán a termék fehér színe miatt (ilyen a gipszfal is, ugyebár) néha elhangzik az, hogy az Ytong vízre érzékeny, ami csak annyira igaz, mint minden más falazóelem esetében (nyilván egy téglát sem feltétlenül tesz ki az ember fölöslegesen nedvességnek).

Mivel egy stabil kristályszerkezetű, kőszerű anyagról beszélünk, víz hatására a nyomószilárdsága nem csökken, és egy bosszantó csőtörés után viszonylag hamar ki is szárad.

Beszéltem olyan, az építkezésben tapasztalt emberrel, aki azzal érvelt az Ytong ellen, hogy a belőle készült falra nem lehet nehéz tárgyakat rögzíteni. Én csak azt mondtam neki, hogy miért ne lehetne, csak megfelelő dübelt kell hozzá választani…

Könnyűszerkezetes falak

Erre csak azt mondanám, hogy nyaralónak még építenék is ilyen konstrukcióból (faváz, közte hőszigetelés, majd külső OSB lemez belső gipszkarton burkolat), de hosszú távú élethely kialakítására nem alkalmas. Könnyen felfűthető, kis energiával melegen tartható, viszont nyáron folyton klímázni kell, mert ugyanolyan hamar túl is melegszik, mint, amilyen gyorsan fel is fűtöm.

Az is elgondolkodtató, hogy beépítés előtt miféle vegyszerekkel kezelik a felhasznált fát, hogy idő előtt ne egyék meg a rovarok vagy gombák, és ez vajon milyen hatással lesz az ott lakók egészségére.

A vizes helyiségek kialakításánál fokozott figyelemre van szükség. Bár olcsó házépítési megoldás kínál, ne dőljünk be a hirdetéseknek, legyünk mindig résen. (pl.: „családi ház már 10.000 ,- Ft / m2 áron”…).

Manapság vannak már komoly gyártók is, akik készítenek ilyen rendszerházakat, bizonyosan kiváló minőségben, de az áraik tekintetében láthatjuk, hogy annyi pénzből már falazott szerkezetű falakat, beton födémet, stb… is építhetünk.

Vályog

Végül beszéljünk egy kicsit a vályogról, ami mostanában visszatérőben trend, elsősorban azért, mert környezetbarát anyag. Nagy hátránya, hogy történelmi okokból sokan még mindig a szegénységgel azonosítják, pedig egy jól megépített, megfelelő vastagságú vályogfalnak igen jók a tulajdonságai.

Ebben az esetben a megfelelő vastagság a kulcsszó, mert a szellőzése, hőtartása, hőszigetelése csak ekkor kiemelkedő. Aki nem épít nagyon erős betonalapot a vályogház alá, az könnyen megjárhatja, mert a vályog aztán tényleg szívja magába a vizet, márpedig a túlzott nedvesedés könnyen szerkezeti gondokhoz vezethet.

Aki emeletes házat szeretne, az felejtse el a vályogot, teherbíró képessége ugyanis alacsony, én a magam részéről maximum egyszintes épületet ajánlanék belőle.

Megpróbáltam összefoglalni a saját szemszögemből a különböző anyagok pozitív és negatív tulajdonságai, remélem, sikerült segíteni, és továbbra is várom a posztötleteket!