Milyen az ideális otthon?

A kérdésre nyilván nagyon sok válasz létezik, hiszen mindenki mást tart annak. Természetesen nem arról van szó, hogy mekkora legyen a konyha, vagy hány háló, esetleg fürdőszoba legyen leendő otthonunkban, ebben a posztban inkább azt próbáljuk egy példán keresztül megmutatni, hogy energiatakarékossági szempontból milyen is az optimális ház.

Ha az energiatakarékosságról beszélünk, érdemes onnan (stílszerűen: a kályhától…) elindulni, hogy 2020-tól jelentősen szigorodnak majd az energetikai előírások, így aki most vág bele az építkezésbe, jó, ha tisztában van azzal, minek kell majd megfelelni. (A részletekbe most nem mennék bele, röviden csak annyit, hogy 2020-tól minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell alkalmazni.)

Amikor az ember nekiáll gondolkodni leendő otthonáról, nem árt néha kicsit a múltban is szétnézni, hátha találunk valamilyen jó ötletet. Ilyen lehet például a vályogház, amiről azt érdemes tudni, hogy télen jó meleg, nyáron pedig hűvös – egyszóval érdemes valami olyan anyagot keresni, ami hasonló klimatikus tulajdonságokkal bír.

Ilyen például az Ytong Lambda 50 centi vastagságú falazóeleme, lévén egy homogén anyag, amit nem kell külön még hőszigetelni, ráadásul könnyen és gyorsan beépíthető.

(Egyébként ha már itt tartunk, ha az ember egyszer letette a garast egy adott rendszer mellett, érdemes az egész házat ugyanabból felhúzni, ebben az esetben például a födémpanelek elhelyezése után már neki is állhatunk a következő szintnek, hiszen nincsenek állványok, zsaluzat, nem kell várni a száradásra…)

Energiatakarékosság szempontjából sem mindegy, hogy kell-e külön klíma, mesterséges szabályozás, sokat spórolhatunk azon, ha egy fal „lélegzik”, azaz elég jó a természetes szellőzése.

Lássunk egy konkrét példát is a bekerülési költségekre és a megtérülésre! Kővágó Gyula építészmérnök, energetikus számolta ki a saját családi háza esetében, hogy mekkora anyagi pluszráfordítást igényel egy közel 0 energiaigényű épület megépítése és ez mennyi idő alatt térül meg.

A szakember négyzetméterenként 250 ezer forintos árral számolt, ekkora összegből kellett kihozni a 2020-as előírásokat is teljesítő házat. Az előre gondolkodás azért is fontos, mert kinek van kedve olyan házat építeni, ami pár évvel a beköltözés után gyakorlatilag elavultnak számít?

Szóval anélkül, hogy mélyebben belemennék a részletekbe (azokat itt elolvashatja, akit érdekel), a szakember úgy számolta, hogy hagyományos módon (tehát a jelenleg érvényben lévő előírásokat betartva) az optimális otthon

„C” energetikai mutatóval 180.000 Ft/m2 áron 23 millió Ft-ba kerülne.

Ha mindezt a 2020-tól érvényes energetikai szabványnak megfelelően építi meg, akkor 203 ezer forintos négyzetméterár jön ki, ha pedig ehhez még a napelem és hőszivattyú is hozzájön (azaz A+ energetikai mutatóra tervezünk), akkor 234 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

A különbség a két véglet között (egy 110 négyzetméteres ház esetén) mintegy 6 millió forint, ami körülbelül ugyanannyi év alatt térül meg, cserébe viszont kapunk egy rendkívül modern, értékálló otthont. Persze ennél drágábban (és egyszerűbben) is lehet energiatakarékosan építkezni, csak nem biztos, hogy mindenki megengedheti magának.