A lakásvásárlás egyik meglepő buktatója

Az energetikai tanúsítványt a legtöbben még mindig valami szükséges rossznak tekintik, a legjobb esetben is úgy vannak vele, hogy egy ingatlan eladásakor hozhat némi pluszt – pedig aki nem lépett idejében, az komoly problémákkal is szembesülhet a jövőben, különösen, ha el szeretné adni a házát, lakását.

house_plan.jpg

Az energetikai tanúsítvány immár évek óta kötelező kelléke az ingatlanoknak, ennek ellenére sokan még mindig csak vagy a kötelező rosszat látják benne, vagy (jobb esetben) eladáskor próbálnak előnyt kovácsolni a kedvező besorolásból.
 
Így aztán nem meglepő, hogy a hirdetésekben aránytalanul sok topkategóriás (A+, vagy B) ingatlant találunk, hiszen a jóval több, rémes műszaki állapotban lévő ház és lakás esetében ezt valahogy „elfelejtik” megemlíteni az eladók.
 
Ha igaz lenne mindaz, amit a hirdetések mutatnak, akkor elégedetten dőlhetnénk hátra, hiszen az eladásra kínált ingatlanok összesen 60 százaléka A vagy A+ kategóriás (előbbi 39, utóbbi 21,4 százalékos részesedéssel).
 
Szintén a Portfolio által közzétett adatokból derül ki az is, hogy a D vagy rosszabb kategóriás lakások és házak aránya 5 százalék alatt van. Ami persze már csak azért sem lehet igaz, mert a „Kádár-kocka” házak többsége F vagy G osztályú, márpedig ezzel a típussal még mindig tele van az ország.

Röviden: az energetikai tanúsítvány egyre fontosabb lesz, egyre kevésbé lehet majd olyan ingatlanokat jó pénzért eladni, melyek nem rendelkeznek megfelelő papírral (és fordítva is igaz: több pénzt lehet kérni azokért, melyek igen).
 
Egy rövid kitérő erejéig annyit hadd jegyezzek meg, hogy éppen ezért érdemes nagyon odafigyelni arra is, milyen minőségű építőipari anyagokból építjük leendő otthonunk, mert ebben az esetben aztán többszörösen igaz már most is, és pláne igaz lesz, hogy az olcsóbb drágább.

Aki persze már kész házban ül, az ilyen szempontból nehezebb (de nem reménytelen) helyzetben van. Még jobb helyzetben lenne, ha tavaly ősszel némi meglepetésre a kormány nem jelentette volna be, hogy részéről ugrott a korábban beharangozott, épületenergetikai vissza nem térítendő támogatási program (most mondjam azt, hogy a rendelkezésre álló pénzt inkább kormányzati épületek felújítására költik?).
 
Akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal indokolta (mármint azt, hogy nem indítják el a programot), hogy az ilyesmit az Európai Unió nem támogatja. Pedig támogatja, sőt, kifejezetten prioritásként kezeli.
 
Nagy kár, hogy ez ebben a formában nem igaz, Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP) képviselője saját blogján hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot, mely szerint „az uniós pénzeket elosztó magyar intézményrendszer nincs felkészülve ilyen jellegű programok lebonyolítására”.

A helyzet tehát jelen pillanatban úgy áll, hogy uniós, támogatott energetikai pályázat nem lesz („a lebonyolítási és pénzügyi kockázatok” miatt), ellenben elvárás van – leginkább a piac részéről.
 
Mit tehet ilyenkor az egyszeri lakástulajdonos? Megpróbálja felújítani az otthonát, illetve odafigyel arra, hogy a jövőben olyan anyagokat használjon fel, melyek megfelelnek a követelményeknek.

Azonban családi házak felújítására, energetikai korszerűsítésére várhatóan 2016. július 1-től ismét van lehetőség pályázni az Otthon Melege Program keretén belül. Erre öt milliárd forint áll összességében rendelkezésre. A vissza nem térítendő pályázati támogatásból fűtött helyiségek külső nyílászáróinak cseréje; az épület homlokzatának hőszigetelése; épületgépészeti rendszerek felújítása; megújuló energiafelhasználás kialakítása hajtható végre.

süti beállítások módosítása